Kaskó felszállt egy szomorúfűzre, ráült az ágára, hintázott és elmélkedett. Többek között egy szellem-jégstadionon is járt az esze.
Haravara birodalomban számos tó és tavacska, kisebb és nagyobb vízfelület van. Az egyiken, a Gölnicbánya melletti Thurzó-tónál, minden évben megrendezik a szellemek jégkorong-bajnokságát. Ha befagy a tó, ez a világ legjobb jégstadionja.
A tó mellett valaha egy régi vár állt, mára már csak a romja maradt fenn.
„Gölnicbányára megyünk.“
„Hogy hová?“ értetlenkedtek a gyerekek, „azt hittük, hogy meg akarsz tanulni korcsolyázni!“
A teljes mesét arról, hogyan tanult Kaskó korcsolyázni a Thurzó-tavon, ITT találjátok.
Haravara birodalma nemcsak a benne felfedezhető sok-sok gyönyörű helyszín miatt gazdag, hanem szó szerint, gazdag! A föld felszíne alatt ugyanis valaha értékes fémek rejtőztek, ezt bányászták Haravara lakói, pl. rezet, vasércet és aranyat is. Kaskó nagyon jól emlékszik ezekre az időkre. Induljatok el az ő nyomában a királyi Gölnicbánya városába és ismerjétek meg ti is Haravara bányászatának történetét.
A kirándulás során több célt is kitűzhetünk, legyen az a gölnicbányai Bányászati Múzeum, a zakárfalvi bányász-tanösvény, a bányász –skanzen és a József-táró, a régi Thurzófürdő vagy az oxigén tanösvény... bármelyik választható, de valamennyi helyszín a gölnicbányai bányászathoz kötődik. Gondolták volna, hogy a gölnicbányai szögek és láncok régen egész Magyarországon ismertek volna?
Ha szeretné látni saját szemével, hogyan dolgozták fel a 17. században a vasércet, Gölnicbányán erre kiváló lehetőség kínálkozik. A bányász-skanzenben meglátogathatja a József-tárót, a történelmi zúzóművet, amelyet a közeli Thurzó-tó áttetsző vizével hajtottak meg, és a különleges olvasztókemencét, amelyet közel 300 év elteltével építettek újra. Ez a típus sehol másutt nem maradt fenn, és nem is rekonstruálták, szóval, ez egy olyan lehetőség, amely sehol másutt nem érhető el.
Képzelje el a vízfelszínt, ahogy a csónakok festenek rá barázdákat, képzelje hozzá a hangversenyeket és a híres Anna-bálokat, ahol cigányzene szólt. A helyszín a tó partja, és a tekepálya vagy a teniszpálya sem hiányozhat. És mindez még az Osztrák-Magyar Monarchia idején! A Thurzó-tó a legkeresettebb fürdők közé tartozott, az egész monarchiában ismerték. Itt járt össze a nemesek krémje és a civil polgárok is, vagy a budapesti vendégek. A tó vizét tűlevelekkel forralták át, és a fürdőben inhaláláshoz használták a gyógyhatású gyantát.
Ismerje meg a bányászok nehéz mesterségét, akiknek az „irodája“ az ércekben gazdag földfelszín alatti tér. A tanösvényen végigsétálva, az interaktív megállókon sok mindent megtudhat a bányászok munkájáról, végül pedig megtekintheti a hagyományok és a mesterségek szobáját. Az elfeledett mesterségről szerzett ismeretek élményszerűen koronázzák meg ezt a kirándulást.
A gölnicbányai bányászati látnivalókhoz szívesen elvisz mindenkit a Gelko gyermekvasút.
A festői szépségű, hegyek tövében elterülő Thurzó-tó csak 3 km-re van Gölnicbányától, amely a járás székhelye. A tóhoz több turistaösvény is vezet, nehézségük és hosszuk különböző. Parkolni a volt erdei iskola előtt lehet, onnan a kerítés mentén, egy szűk úton jutunk el az erdő felé. Az Erihof panzióhoz vezető letérőnél (az Alsó-tónál) található a gönicbányai Bányászati Múzeum kihelyezett kiállítása (bányász skanzen) és a József-táró.
